Lesz-e irányítható magyar léghajó?

Volt egyszer egy magyar feltaláló, akinek emléke már túlságosan is elhalványult. A múlt század végén Schwartz Dávid találta fel a merev szerkezetű kormányozható léghajót Találmánya 1897. november 3-án kiválóra vizsgázott a berlini tempelhofi repülőtér felett. Ám Schwartz ezt már nem érhette meg. Találmányának tervrajzait özvegye eladta Ferdinánd Zeppelin grófnak, aki felhasználta azokat világhírű léghajóinak építése során.

gy ilyen híres léghajó, a Gráf Zeppelin, vagy más néven az LZ-127-es megfordult Magyarországon is: 1931. március 29-én indult Friedrichshafenből, hogy München és Bécs érintésével Budapestre repüljön. A Csepel-szigeten 30 ezer kíváncsi ember jelenlétében ért földet, majd néhány szerencsés előkelőséget sétarepülésre is vitt az Alföld fölé.

Ezután igen hosszú időnek kellett eltelnie, hogy újabb kormányozható léghajó érkezzen Magyarország fölé (az eseményről megemlékeztünk az Aeromagazin 1999. augusztusi számában).

Ám az igazi érdekesség, amelyről a mai napig nem sokan tudnak, az az, hogy nemrégiben épült is Magyarországon kormányozható léghajó, méghozzá Szolcsák Gyula gyöngyössolymosi mérnök keze munkája nyomán. Ő már - amatőrként - évek óta foglalkozik léghajótalálmányokkal, s amennyire ideje és anyagi lehetőségei engedik, többnek a kicsinyített modelljét is megépítette.

Első léghajóját 1994-ben építette. Ez 6,5 méter hosszú és 1,75 méteres keresztmetszetű, szivar alakú szerkezet volt, amely 5 kilogrammnyi hasznos terhet emelt a magasba. A léghajót egy 80 wattos teljesítményű villanymotor hajtotta.

Bár ezt a hagyományos felépítésűnek mondható léghajót sem volt könnyű szabadidőben megépíteni, Szolcsák Gyula mégis úgy döntött, hogy kutatásainak és tervezésének új irányt ad: elhatározta, hogy megépíti a hibrid, a repülőgéppel keresztezett léghajó kicsinyített modelljét is.

Ez a szerkezet - legalábbis Szolcsák szerint - egyesíti magában a léghajó és a repülőgép legfontosabb előnyös tulajdonságait, s működése során mindenekelőtt különösen kis mértékben szeny-nyezi a környezetét.

Persze, az előnyök ennél jóval sokrétűbbek lehetnek: a levegőnél könnyebb repülőgépnek a fel- és leszálláshoz nincs szüksége drága infrastruktúrára, például repülőtérre, ugyanakkor, mivel dinamikus felhajtóerő is képződik a testén, kisebb térfogatú lehet, s így ol- csóbb és kisebb légellenállású, mint egy hagyományos léghajó, így aztán a sebessége is nagyobb annál, miközben azonos erejű vagy valamivel gyengébb teljesítményű motorok is elegendőek a meghajtásához. Mindezen előnyök mellett ráadásul könnyebb a szerkezet kormányzása is.

Egy ilyen gép rendkívül üzembiztos: ha például lecsökken a sebessége, nem esik át, nem zuhan le. Jobban védett az összeütközésekkel szemben, hiszen méretei miatt szabad szemmel is jobban látható, s nagyobb jel verődik vissza róla a radarképernyőkre. Ugyanakkor a levegőnél könnyebb héliumgáz, amellyel a testét kitöltik, éghetetlen, tehát a tűzveszély is minimális.

A hibrid léghajó-repülőgép fontosabb technikai adatai

hossza: 6,24 m
szélessége: 3,19 m
magassága: 1,54 m
térfogata: 10,558 m³
hajtóművek: 4 Mabuchy 540 villanymotor
saját súly: 10,5 kg
hasznos terhelés: 4,176 kg
töltőanyag: hidrogéngáz (A kísérleti modell esetében azért használtak hidrogént, mert ennek felhajtóereje azonos térfogat esetén 40 százalékkal nagyobb a héliuménál.)

Az első kísérleti repülést a pipishegyi repülőtéren végezték, 1996. május 16-án. A gép kor mányműveit a feltaláló távirányítással, szervomotorok segítségével kezelte. A start idején ideális volt az időjárás, a szél rendkívül gyengén fújt. A modell szépen repült. Emelkedéséhez a motorokat csak időnként kellett bekapcsolni.

A hibrid léghajó második kísérleti repülése során a szél már jóval erősebben fújt, s így némi nehézséget okozott a modell megfelelő kormányzása. A feltaláló véleménye szerint vagy erősebb motorokat, vagy pedig a jelenleginél nagyobb kormányfelületeket kell használni.

A feltaláló nem pihen: tervei között szerepel egy egyszemélyes és egy négyszemélyes hibrid léghajó megépítése, amelyekkel már hirdetések felemelése és fizető utasok repültetése is lehetséges lesz. Az egyszemélyes változat talán az idén, de legkésőbb jövőre el is készül.

Az egyszemélyes hibrid léghajó főbb technikai paraméterei

hossza: 12,48 m
szélessége: 6,38 m
magassága: 2,9 m
térfogata: 84,464 m³
felülete: 45 m²
felületi terhelése: 4,45 kp/m²
utazósebessége: 80 km/ó
legnagyobb sebessége: 100 km/ó
legnagyobb nyomás: 71,1 mm H₂O
legkisebb nyomás: 27,9 mm H₂O
alkalmazott gáz: hélium
személyzet: 1 fő

A vízszintes vezérsík a magassági kormánnyal a hibrid léghajó orr-részén helyezkedik el. A függőleges vezérsík a gép hátsó részén, a hajtómű mögött lesz. A légcsavarszél hatása biztosítja a for-dulékonyságot a hajó kis sebességű repülése esetén is. A hibrid léghajót vészszeleppel és a nyomásparamétereket ellenőrző műszerekkel is felszerelik.

Ami pedig a történelmi visszacsatolást illeti: Szolcsák Gyula és barátai 1997-ben, Schwartz Dávid halálának századik évfordulójáról is repüléssel akartak megemlékezni - ám sajnos anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé.

Tardos János

Forrás: Aero Magazin 2000/Február, 38-39. o.